Magyarországon jóval inkább felülreprezentált a közösségi hálózatokon való aktív részvétel, mint ahogy az EU-ban átlagosan. Ennek ellenére a magyarok, csak úgy mint más nemzetek lakói, leginkább szórakozásra, e-mail küldésére, fogadására, illetve termékekről, szolgáltatásokról való információgyűjtésre használták leginkább az internetet 2020-ban. És hogy mire szinte egyáltalán nem? Tanulásra, online kurzusok elvégzésére vagy bármilyen egyéb tanulási tevékenységre.
Bulgáriában például az állampolgárok megkérdezésekor csak a 70 százalékuk mondta, hogy használt internetet az elmúlt három hónapban, míg Dániában ez az arány 99 százalékos volt. Az uniós átlag pedig 87 százalékot mutatott, amihez képest például a magyarok is elmaradtak.
Magyarországon ugyanis a lakosság 85 százaléka mondta, hogy használt valamilyen oknál fogva internetet a megkérdezése előtti 3 hónapban. Ez a szám egyébként az EU 8. legkisebb aránya, közvetlenül előttünk, illetve mögöttünk Szlovénia és Litvánia végzett 87, 83 százalékkal.
Magyarországon 2020-ban két tevékenység is holtversenyben végzett az első helyen: a válaszadók 76-76 százaléka használta ugyanis az internetet termékekről, szolgáltatásokról való információszerzésre, illetve számítógépes játékok letöltésére/játszására, zenehallgatásra vagy videók, streamelt videók nézésére. Ezeket a tevékenységeket követte sorrendben az e-mail küldés (75%), a közösségi felületeken való részvétel (74%), az azonnali üzenetváltás (pl. Skype, Messenger, WhatsApp, Viber, 73%), az internetes stream tévézés, videók nézése (71%), illetve az online hírfogyasztás (70%).
Pénzcentrum