Van egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnak.
Az innovatív informatikai megoldások alkalmazásáról Észtország, Izrael vagy éppen Szingapúr juthat eszünkbe. Pedig a magyar állam egy olyan digitalizációs ötlettel állt elő, ami olcsó, pofonegyszerű, és az állampolgároknak, a vállalatoknak és a hivataloknak is valós segítséget jelent, különösen a koronavírus-járvány idején.
A vállalatok életében az elektronikus aláírás már régóta adottság, a mindennapi életben azonban a lakossági felhasználás eddig elenyésző volt. Persze sok szolgáltatást digitálisan használunk, de ehhez mindig szükség van legalább egyszer egy személyes megjelenésre/azonosításra, bizonyos (különösen pénzügyi és biztosítási) dokumentumok aláírására pedig még webes ügyintézés esetén is szükség lehet a “rendes”, fizikailag létező, papíros aláírásra.
Pedig magánembereknek is lehetősége van már a 2001-es e-aláírásról szóló törvény megjelenése óta bármilyen dokumentumot így aláírni – csak ezzel főleg technikai okok miatt eddig szinte senki sem élt.
G7