Belső pr-es – és HR-es – bölcsesség, hogy ha nem tájékoztatod munkatársaidat, akkor munkaidejüket találgatásra fogják fordítani. Némileg hasonló a helyzet tágabb környezetben is: a hivatalos közlemények leértékelődnek, mert
– gyakran nem arról szólnak, ami a közösséget érdekli (ld. napjaink számos példáját könyvtáros szakmán belül s kívül)
– sőt a vélhetően tudatos dezinformálás is előfordul,
ezért a nem alaptalanul kíváncsiak alternatívákat kezdenek el kutatni. – Hasonlót próbál szerény eszközökkel a KIT is. (MG)
Beöntés, burokrepesztés, hasba könyöklés, gátmetszés – szavak, amik hallatán szinte mindenkinek összeszorul egy kicsit a gyomra. Aki átélte, annak azért, aki meg nem, annak a borzongástól. Eddig keveset lehetett tudni arról, hogy ezek a “szüléskatalizátorok” milyen sűrűn fordulnak elő a különböző intézményekben, ugyanis hivatalos, hozzáférhető statisztikák nem léteznek. Így azt sem tudni, milyen a “szülésélmény” a különböző osztályokon. Pleván Tímea gondolt egyet, elkezdett kérdőíveket gyártani, és mára több mint 12 ezer anyukától kapott válaszokat. Ugyan a statisztika még nem reprezentatív, de ettől még az “Ablak a világra” projekt link nők ezreinek adhat kapaszkodót/segítséget a legfontosabb kérdésekben.
Igen jelentős különbségek lehetnek a kórházak között, ha azt vizsgáljuk, hogy a szülészeteken milyen gyakori a császármetszés, hányszor élnek a burokrepesztés eszközével, hogy zajlik a vajúdástámogatás – és egyáltalán: kontaktusba kerülhet-e szülés után babájával az anya. Az “Ablak a világra” elnevezésű szülészeti adatbázis két éve indult, és sok-sok nő tapasztalataira alapozva segít eligazodni az ország szülészeti osztályai között. Megmutatja például, hogy a gyermekének a fővárosi “Honvédban” életet adó és a kérdőívet kitöltő 398 nő több, mint fele “császárral” szült; 67 százalék volt a burokrepesztések aránya; a válaszadók 42 százalékának esetében hasba könyökléssel “gyorsították fel a folyamatot”; 72 százaléknál végeztek gátmetszést.
Népszava