Készültek olyan felmérések, amelyek azt jelzik, hogy a koronavírusjárvány nehéz feladatot rótt a gyermekes családokra.
Volt olyan tapasztalat, hogy családanyák (és jellemzően nem apák) hagyták abba a munkát, mert nem tudták a gyermekek mellett otthon elvégezni a munkahelyi feladatokat. A gyermekekkel tanulni kellett délelőtt, és mivel mindenki otthon volt, főzni, mosni, takarítani is, amely felemésztette szinte minden idejüket.
Az apák élete kisebb mértékben változott, mivel általában ők a fő kenyérkeresők, többet keresnek, többet is kell dolgozniuk, nekik volt lehetőségük félrevonulni, ha a lakás mérete ezt megengedte. Különösen figyelemre méltó az, hogy annak ellenére, hogy fiatal, magas iskolázottságú, home office-ba kényszerült anyákat kérdeztek meg, az a tapasztalat, hogy nem merült fel a feladatmegosztás igénye, sőt a hagyományos nemi szerepek újra megerősödtek.
Könyvtárosok is dolgoztak home office-ban. Arról, hogy hogyan sikerült megoldaniuk az otthoni munkát; több írás is megjelent, készültek vicces / képes beszámolók is: link Hogy hogyan oldották meg az otthoni feladatmegosztást, egyáltalán volt-e ilyen – ez a felmérés még várat magára. De ha megismétlődik a tavaszi karantén, fel kell készülni, hogy megtalálhassuk a legjobb megoldást.
Adni csak a VAN-ból lehet – mondja Rambala Éva az Erőszakmentes kommunikáció oktatója. Egy házaspár mindkét tagjának fizikailag, és lelkileg is rendben kell lennie, csak úgy tudják egymást támogatni, erősíteni. Ha az egyikük feladni kényszerül azt a hivatást, amit szeret (sajnos ilyenre is hallottam példát), akkor az olyan hiányérzetet fog okozni, amely a kapcsolatra, és az egész családra negatív hatással lehet. (összeáll.: Balassáné Margó)
Corvinus blog