– Tették fel a kérdést David Lankes, a Dél-karolinai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Iskolájának igazgatója előadásán. – Lankes szerint nem eléggé; az ő egyetemén most vezettek be egy ilyen kurzust, de probléma, hogy a képzésben ismeretátadást és konkrét módszertani útmutatókat várnak. A jó gyakorlatok, igényfelmérések tanulságai nem ültethetők át egy az egyben egyik könyvtárból a másikba, hiszen minden közösség más, ahogy az is, mit várnak a könyvtártól, mire szeretnék használni. Az egyes könyvtárak máshogy reagálnak ezekre a helyzetekre.
– A kérdés az USA könyvtárosképzésére utalt. Magyarországon érdekeltekként bennünket a hazai helyzet érdekel inkább. Fodor János (Információtudományi tanszék, ELTE-LIS) a témában a KIT-nek kifejtette: projektjeink létrehozása során a hallgatókkal egyszerre modellezzük a bevonható olvasói / látogatói közösséget és egy-egy projekt munkatársi közösségét, miközben a módszertan részévé téve vizsgáljuk a közösségorientált könyvtári működésnek a tanszék által gyakorolt két dimenzióját:
1. A közös nevezők, a közösség számára fontos érdeklődési területek megtalálása és kiaknázása.
– Webszerkesztés és Digitális gyűjtemények fejlesztése c. kurzusainkon a résztvevők közös érdeklődési pontjaira reflektálnak a gyakorlat során létrehozott helytörténeti és kortörténeti mintaprojektek, pl.: Neon Budapest link , iTTiVoTT Budapest link , MindennapiNapló link
2. A közösség együttműködésének motiválása az egyedi kompetenciák bátorításával, becsatornázásával.
– Tartalomszolgáltatás és közösségi média című mesterszakos kurzusunkon a hallgatók egyéni érdeklődéséhez kapcsolódó témákban hozunk létre tartalmakat és tartalomelemzéseket:
Kutatási Napló link
– A Hálózati kommunikáció című BA kurzusunkon kiadott Internet Szemle című kiadványunk tartalmi sokféleségét a hallgatók eltérő érdeklődésre építjük:
Internet Szemle link
Könyvtári Intézet