A Wikipédia szerkesztésébe szinte bárki bekapcsolódhat: minden hónapban húszezer új tag regisztrálja magát a felületen. Az angol nyelvű változatban 130-140 ezren vannak, akik havonta legalább egy szócikket készítenek. (A Wikipedia Foundation nem ellenőrzi a szócikkeket, csupán a részvételt és a személyes adatok védelmét szabályozza.)
A könyvtárak szervezeti partnerként a tudásbázisukat és a kapcsolatrendszerüket tudják segítségképpen felajánlani. Ha meghatároztuk, milyen tevékenységgel (pl. szócikkíró maratonnal, egy bizonyos témának szentelt szerkesztői csoport létrehozásával stb.) kívánunk hozzájárulni a Wikipédia építéséhez, fontos, hogy olyan önkénteseket toborozzunk a projekt számára, akik motivációval, szabadidővel és jó képességekkel rendelkeznek. Érdemes szem előtt tartani, hogy az emberek csak olyasminek szentelnek sok energiát, ami a leginkább közel áll hozzájuk. Célszerű, ha felkeltjük az érdeklődést a közösségben működő, a könyvtárral már kapcsolatot ápoló más önkéntes csoportok körében is – ilyen lehet a helyi történeti egyesület, esetleg jótékonysági csoport. Ezek lehetnek a legjobb szövetségesek, hiszen a Wikipédia egy kész, többnyelvű platform, ahol az emberek érdeklődésüknek és szakértelmüknek megfelelően, a könyvtárral közösen dolgozhatnak a szócikkek tartalmának javításán. Jobb eredménnyel kecsegtet a projekt abban az esetben, ha előre meghatározzuk a leendő önkéntesek szerepét.
A szerzők a Wikipédia könyvtári stratégiába való illesztésének három megoldását mutatják be, ezek rendre a munkatársakra, a helyi Wikipédia-felelősökre és a diákokra építenek. Tény, hogy az önkénteseknek és a munkatársaknak a bevonását szolgáló fenti modellek még nem igazán kiforrottak. Csak 2010-2011 óta foglalkozik ezzel a nemzetközi Wikipédia-közösség, vagyis még csak próbálkozások történtek arra, miképp lehetne jobban szolgálni a könyvtárak és a Wikipédia közös érdekeit. Együtt kell arra törekedni, hogy a megfelelő szerzők bekapcsolódjanak a projektbe a közös tudás fejlesztésének érdekében. (Murányi L.)
Humanus