Kistelepülés – könyvtárral is összevont helyi szolgáltatók kellenek

A KIT rendszeresen szól a kistelepülések halmozott ellátási gondjairól, pl. link vagy link . Holland példát is kínáltunk: link . Pedig kistelepülésen tényleg nélkülözhetetlen alapintézménnyé tehetné magát a könyvtár. (MG)
– Sok vidéki településen már bolt sincs, ahol pedig van, ott jóval drágábban lehet vásárolni, mint egy nagyvárosi multi üzletében.
A legszegényebbekkel fizettetik a legtöbbet: másfélszeres áron telik meg a falusi kosár. – A hónap végéhez közeledve eltűnnek a vásárlók. Aki mégis betér valamelyik kisboltba, az csak a legszükségesebbeket veszi meg.
Tizennégy év alatt 30 százalékkal csökkent a kistelepüléseken az élelmiszerüzletek száma. Ha mégis van kisbolt, a helyiek sokkal borsosabb árakkal találkoznak.
– Mennék én is, ha tehetném – sóhajt fel Jutában Annus néni -, de a boltig is alig tudok eljönni, nemhogy utazni a vásárlás miatt. A legtöbbször még a kisbolt sem jöhet szóba, főleg télen a mozgóboltban vásárolok. Igaz, az még a helyi boltnál is drágább, de megáll a kapu előtt, nem kell cipekednem. Amíg futja a nyugdíjból, kifizetem, ha pedig fogytán a pénz, mint most is, hát leerőlködöm magam a boltig.
Egyre kiszolgáltatottabbak a kistelepülések lakói, a legkisebb, kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú lakóhelyeken az üzlethálózat folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kiderül: míg 2003-ban mindössze 44 olyan község volt, ahol nem működött üzlet, mára országosan 228 ilyen kistelepülés van. Ahol még van élelmiszerbolt, ott is egyre kevesebb: 2005-höz képest 30 százalékkal csökkent a kisközségekben lévő üzletek száma, így az akkori 17 ezer kisbolttal szemben ma mindössze 12 ezer működik. A kereskedelmi statisztikából kiderül: a kisboltok száma az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent, a világválság, illetve a megszorítást követő kereskedelmi sokkok csak felgyorsították a hálózat leépülését, az utóbbi évek belső fogyasztásnövekedéséből pedig nem igazán tudtak profitálni.
A kisebb falvakban élők helyzetét az is nehezíti, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – az országban jelenleg valamivel kevesebb mint 2400 bankfiók és több mint 7000 pénzkiadó automata működik, ám ezek többsége városokban, nagyobb településeken van. Ez azt jelenti, hogy a 3200 településből nagyjából 2500 faluban nem lehet pénzt felvenni.

Hírforrás:
Népszava
Régebbi hírforrás(ok): Új, sürgető lehetőség falusi vegyesbolt-könyvtárra link Ezrével zárnak be a kisboltok. Falusi könyvtár és kereskedelmi egység – együtt vagy sehogyan? link Könyvtári szolgáltatás az 575 lakosú Lettele községben link