Bölcs címadás! Mondhatni, hogy nesze semmi, fogd meg jól, de én inkább el előrelátást fedezem fel benne: kizárja a megosztó gondolatok lehetőségét (több barát marad így 🙂 Tehát kimarad belőle a lényeg: milyenek is azok az értékek? Így megint nem kell szembesülni, felmérni, vitatkozni, a kedélyeket felizgatni, kellemetlen kérdésekkel szembesülni, kreatív súrlódás alanyai lenni, izzadságos munkával tudatosan jövőt építeni. Nem tűnődünk el, hogy bizonyos értékeink céljaink elérésének esélyét csökkentik, s ezekből egyre több van az idő haladtával.
A helyzet azért is kényelmes, mert nincs kontroll, azaz egy hasonló másik szervezet, mely bizonyíthatná: más döntések mentén hova máshová lehetett volna eljutni.
Persze, akármilyen is volt addig az út, jó visszanézni pl.: link )
Kultúráról, versenyképességről volt már vándorgyűlés – mindenféle előrelépés nélkül; könyvtárügyünk, mint a Titanic zenekara, muzsikál tovább. Tudástermelés link nem látszik kibontakozni. Mérsékelten vagyunk tanulékonyak. Bizonyítjuk: nem e képességre van szükségünk a rövid távú túléléshez. Ettől függetlenül jó évente egyszer összegyűlni, informális keretek között beszélgetni, bárkit megszólítani, kérdezni. Ebben legalábbis érték a vándorgyűlés. Vajon elég-e ez a címben említett jövőhöz?
KIT-információ