Balázs Imre József, Demény Péter, Gáspárik Attila, Selyem Zsuzsa és Tamás Gáspár Miklós adják meg a kérdésre a választ.
A Székelyudvarhelyi Városi Tanács március 15-én határozott úgy, hogy a városi könyvárat elnevezik az egykori íróról és politikusról. Az Elie Wiesel Holokausztkutató Központ kisvártatva tiltakozott, az igazgató állítása szerint Nyirő József, mint a Horthy és Szálasi rendszer kiszolgálója erősen fasiszta és nemzetiszocialista nézeteket vallott és képviselt, ezért helytelen az ő nevével ellátni egy közintézményt.
Balázs Imre József, irodalomtörténész: Nyirő József a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jelentős szerzői közé tartozik, elismert tagja volt a helikoni íróközösségnek, Uz Bence alakjában a székelység egyik prototípusát formálta meg emlékezetes módon. Prózájára, amelynek legjobb darabjai a két világháború közötti időszakban íródtak, nem jellemző a gyűlöletkeltés. Politikai nyilatkozatait és gesztusait tekintve azonban megítélése méltán problematikus, ebben a tekintetben a magyar kultúra megosztó személyiségei közé tartozik. Ha párhuzamokat keresünk azzal kapcsolatban, ahogyan más kultúrák hasonlóan problematikus személyiségek utóéletét kezelik, Louis-Ferdinand Céline példájára gondolhatunk, akinek irodalmi művei újabb és újabb kiadásokban jelennek meg, a kultúrpolitika ugyanakkor nem ápolja kultuszát, hivatalos állami ünnepségeken nem népszerűsíti személyét. Személyes véleményem az, hogy állami fenntartású intézmények névadásakor nem a megosztó személyiségek közül kell választani, hiszen az a cél, hogy a közösség minden tagja magáénak érezhesse az intézményt. (…)
Transindex