Magyar Narancs: Miért nem használja az állami szociális rendszer a civilek tudását?
L. Ritók Nóra: Zavarja őket, hogy mi láttatjuk a problémákat. Minden vezető, legyen az állami vagy helyi, sikert szeretne, a kudarcokkal nem szívesen szembesül senki. Az Igazgyöngy Alapítvány minden tevékenységét az állam működési hézagaiban végzi: az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban, de még a munkahelyteremtésben is. Ma az olyan szervezetek, amelyek ezeket a problémákat még nyilvánosan hangoztatják is, ellenségeknek minősülnek. Nekünk szakpolitikai kritikáink vannak, minket nem érdekel a pártpolitika. A tapasztalatainkra nem kíváncsiak. A civilek meghívása a tárgyalásokba csak egy látszat. Olyan, mintha bevonnák őket, de közben aki harcol, az nem sokáig bírja ezt, az újonnan bevontak pedig gondosan válogatottak, készebbek a kompromisszumra, kevésbé kritikusak.
MN: Meddig mehet ez így?
LRN: Minapi hír, hogy mekkorát csökkent a szegénység Magyarországon. Aki tagadja ezt a kommunikációt, az nem “jó” civil. Sokan inkább csendben maradnak. Mindenki túlélni igyekszik. A civilek is megtanulták, hogy akkor jók, ha nem jeleznek problémákat, ha befogják a szájukat és alkalmazkodnak. Így juthatnak forrásokhoz is a pályázatokon. Az utóbbi egy-másfél évben kialakult a jó civil és a rossz civil kategóriája.
Magyar Narancs