Milyen funkció maradjon könyvtári keretek között, mi maradjon ki belőle?

Izgalmas diát mutatott be Kokas Károly a múlt heti Merre tartunk? – a könyvtárügy (közeljövője) szegedi rendezvényen. A vonatkozó preziben elérhető ábra a könyvtár ITK-környezetét mutatja be.
– A “könyvtárak” kereten belüli funkciókon nem lepődünk meg: “gyarapítás / apasztás”, “időszaki kiadványok kezelése”, “raktár- és állományellenőrzés”, “vagyonnyilvántartás”, “statisztika”, “könyvtári adminisztráció”.
– A Felhasználók irányába átnyúlók: “kölcsönzés”, “ügyfélkapcsolatok és kommunikáció”, a Központi szolgáltatásokba átnyúlók: “elektronikus forrásmenedzsment” és “digitalizálás”.
– A Központi szolgáltatásokba és a felhasználók irányába nyúlik át “pénzügyek és bank” – tehát ezek nincsenek a Könyvtárak területén.
– Egyértelműen Felhasználói (és nem a Könyvtárak) területén van a “felhasználói adminisztráció” és a “felhasználói önkiszolgálás”.
– A Központi szolgáltatások mezejében pedig: “keresőrendszer”, “discovery”, “munkafolyamat-szervezés”, “jogkezelés”, “katalogizáló hitelesítő és minősítő”, “katalógus”, “könyvtárközi kölcsönzés”, bibliográfia-menedzsment” és “névtér-illesztés”.
Azaz: itt az ideje, hogy az egyes könyvtárak átadják profiknak azokat a funkciókat, amelyeket a könyvtárnál nagyobb rendszerekben hatékonyabban és eredményesebben lehet megoldani. Mondjuk, a részleteken lehet tűnődni, én például a statisztika nagyobb hányadát is kivenném az egyes könyvtárak hatásköréből, hiszen az IKR-szolgáltató hatékonyabb ebben. (MG)

Hírforrás:
Somogyi Könyvtár