2014-ben az amerikai felsőoktatási intézmények 3/4-ében követelték a hallgatók az oktatói gárda sokszínűbbé tételét, a színes bőrű tanárok számának növelését (ők a kinevezett professzorok 16%-át tették ki). Ez a jelenség a könyvtári területen és a kiadásban is megfigyelhető: az ALA tagjainak 87%-a fehér bőrű, a kiadók 89%-a is. A tudományos életben a résztvevők többsége a fehér férfiak közül kerül ki. Két, 2013-ban végzett vizsgálat is ezt igazolja: 2008 és 2012 között 5,4 millió lektorált cikk 70%-át férfiak írták; a JSTOR-ból vett 8 millió cikk 27,2%-ának volt nő a szerzője. Az elfogultság földrajzi vonatkozásokban is megmutatkozik: 76 ezer empirikus közgazdasági publikáció vizsgálata azt mutatta, hogy az USA-ról írt cikkek lényegesen jobb eséllyel kapnak publicitást a top 5 folyóiratban, míg az alacsony jövedelmű országokról csak a cikkek 1,5%-a szól.
A könyvtárosok tehát kiadókként, a tudományos kommunikáció szakértőiként és az információs jártasság közvetítőiként is sokat tehetnek a sokszínűség érvényesüléséért, az esélyek egyenlőségéért. Az információs jártasság témakörében a könyvtárosok a hallgatóknak oktatják a tudományos publikációk értékelését, beleértve a tudományos eredmények létrehozását is. További témák, amelyekkel a kurzusok foglalkoznak: a tudományos publikálás fontossága a felsőoktatási pályán, az e területen való érdekérvényesítés, a nyílt hozzáférés mozgalomhoz vezető tényezők, sokszínűség és reprezentativitás. (A könyvtári kiadványok és a sokszínűség értékei. A tudományos publikálás átalakítása a koncepciókkal és a tudományos kommunikációval kapcsolatos képzéssel; ref.: Hegyközi I.)
Humanus