A gyűjteményközpontú szemlélettől a használóközpontú megközelítés felé

A könyvek kölcsönzése valamennyivel csökken, a digitális letöltések mennyisége meredeken nő.
Az oslói Learning Centre and Library és az Akershus University College – HiOA) igazgatója statisztikai adatokat vezet fel: 2004-ban és 2014-ben egyaránt 33%-ot tett ki a dokumentumok beszerzése a norvég szakkönyvtárak költségvetésében. Jelentősen változott viszont a nyomtatott és a digitális források részesedése. (A nyomtatott könyvek száma 19 millióról 16 millióra csökkent az összesített állományban. A könyvek bő fele a norvég nemzeti könyvtárban és az ún. régi egyetemi könyvtárakban található.)
A beszerzések legnagyobb része a kutatók és hallgatók kérései alapján történik. A gyűjteményközpontú (just in case) gyűjteményfejlesztésről áttértek az igények szerinti (just in time) gyarapításra, az egyéni vásárlásokról a nagy csomagok beszerzésére. A digitális dokumentumokra szánt költségvetés 2/3-át a CRIStin (Current Research Information System in Norway) alap keretében lebonyolított előfizetésekre fordítják. A CRIStin adminisztrálja a konzorciumi megállapodásokat, és tárgyal a szolgáltatókkal. Emellett nemzetközi szolgáltatóktól (EBSCO, ProQuest) is vásárolnak aggregált tartalmakat. Sok intézmény rendelkezik nyílt intézményi archívummal, ezekből 2014-ben 7 millió letöltést regisztráltak, amelyek többsége könyvtárak közvetítésével zajlott. A könyvtárak gyűjteményi munkájának szerves részévé vált a saját kiadású termékek beépítése a gyűjteményekbe.
A kis könyvtárak számára túlzott költségekkel jár a digitális forrásokhoz való hozzáférés beszerzése. A HiOA-t ezért újabb kutatóintézetekkel vonják össze. (A gyűjteményközpontú szemlélettől a használóközpontú megközelítés felé; ref.: Hegyközi I.)