A fejlődés korai szakaszát a monologikus kommunikáció túlsúlya jellemzi, amelynek alapja az, hogy a könyvtár kiválasztja az információt, majd továbbítja azt a felhasználónak. A közösségi média hatására viszont a könyvtár aktívan, kommunikációs eszközként használja a webet. Ez azonban továbbra is statikus és egyirányú kommunikáció, miközben a felhasználó kommentálni akarja a kapott információt, ezért előtérbe kerül a párbeszéden alapuló részvétel, amely horizontális, kiegyensúlyozott és kétirányú kommunikáció formájában valósul meg.
A könyvtár és a felhasználó között alapvetően hatalmi természetű kommunikáció folyik, amelynek a fő kulcsszava a hozzáférés. Az információ megőrzése és közvetítése érdekében, gyűjteményének létrehozása és osztályozása, valamint belső terének elrendezése útján a könyvtár hatalmat gyakorol olvasói és a tudás felett. Mindennek megvan a meghatározott, kódolt helye, nyitvatartási idő és ellenőrzött határidők vannak érvényben. A felhasználó rendezetlen társadalmi térből érkezik, ezért viselkedését a könyvtár a megenged vagy megtilt oppozíció mentén igyekszik szabályozni. (A könyvtári kommunikáció változása Gutenbergtől Zuckerbergig; ref.: Koltay T.)
Humanus