Letölthető videósorozatok – amelyek leváltják a regényeket?

A kínálat valóban zavarba ejtően széles. Ha csak átlagosan 13 epizóddal számolnak, az is 5317 órányi műsort jelentett 2015-ben az USA-ban. (HVG)
– Sorozatok és a függőség – pszichológusszemmel – “Régebben gyakran jutottak arra a kutatók, hogy a sorozatnézés mögött a magányosság enyhítésének és a valós konfliktusok elkerülésének a szándéka áll. A nézők egyre jobban megismerték a szereplőket, újra meg újra találkozni akartak velük, s szinte családtagként kezelték őket. … mostanra olyan sokféle lett a sorozatok világa, hogy nézésüket egyre kevésbé lehet a magányossághoz kötni, hiszen rengeteg párkapcsolatban élő ember a párjával együtt követi a folytatásokat.”
A pszichológus szerint a legjobban azokra a sorozatokra lehet rákattanni, amelyekben végigkövethető a főszereplők jellemfejlődése. “Amikor a rossz ember megjavul, amikor valaki bocsánatot tud kérni – ezek a feloldódás pillanatai. Ezek hozzák azt az eufóriát, ami az embereknek a legjobban hiányzik, hiszen a többség feszült és tele van frusztrációval” – hangsúlyozza.
Egy másik pszichológus, Csizmadia Dóra szerint azokat fenyegeti a sorozatfüggőség, akiknek nincsenek céljaik, vagy azok irreálisak. “Az is gond, ha nincs egyéb hobbija, és kevés a társasági kapcsolata is. A függés ott jön létre, ahol eredetileg valamilyen hiányállapot állt fenn. Az okokat kell felkutatni, érdemes más tevékenységgel próbálkozni, például sporttal vagy valamilyen művészettel” – magyarázza.
Juhász Dániel pszichológus szerint nincs sorozatfüggőség, a szériák komplex hatásáról érdemes beszélni. “A különféle történetekben szereplőket a forgatókönyvírók valós tapasztalatok és jellemvonások mentén alakítják ki, … Emiatt a néző azonosul a figurákkal, beleképzeli magát a helyükbe, ezáltal kicsiben átéli ugyanazt, ami a szereplővel történik. Az is gyakori, hogy valaki saját elfojtott vágyainak beteljesülését éli át egy-egy sorozat nézése közben, indulatait, agresszióját tudja kiélni egy antipatikus karakter iránt érzett harag formájában. A kulturális élmények így kontrollált, biztonságos közeget hoznak létre a fogyasztók számára ahhoz, hogy rossz következmények nélkül dolgozzák fel élményeiket, érzelmeiket és traumáikat”.