OCLC-tanulmány a könyvtári-információs szakma környezetéről

Az OCLC újabb tanulmánya ezúttal a társadalmi, gazdasági, technikai, kutatási és tanulmányi, valamint könyvtári környezet elemzését adja: vagyis átfogó PEST- elemzést. Fontosabb megállapításaiból itt ízelítőt kínálunk.
– Amerikában 2002-ben 1,3 milliárd dollárért vásároltak online tartalmat (43%- os emelkedés az előző évihez képest), míg Nyugat-Európában 360 millió euróért (itt a piac 2007-ben elérheti a 2,4 milliárd eurót).
– A Google a vezető keresőmotor: 2003. szeptember 7-én elérte a napi (!) 200 millió kérdés nagyságrendet, ezzel az összes kérdésnek háromnegyedét “tarolták”.
– Világszerte már közel 200 ezer weboldalon lehet “Ask a librarian” (Fordulj a könyvtároshoz, Kérdezz a könyvtárostól, itthon LibInfO) típusú szolgáltatáshoz jutni.
– A mai Internet-használók egyre fiatalodnak, már az 5-8 évesek ötöde is kalandozik a hálón, miközben a 16-18 éves korosztály egésze él lehetőségeivel. Az interaktív életmód egyre inkább általános jellemzője a fiatal nemzedéknek.
– Egy felmérés szerint a főiskolai diákok háromnegyede többet használja a világhálót, mint könyvárát. Ugyanakkor a könyvtárak hatalmas forgalomnak örvendenek.
– Világszerte a könyvtári kiadások meghaladják a 30 milliárd dolláros szintet. Ebből mintegy háromnegyedet képviselnek a gazdagabb és fejlett könyvtárüggyel rendelkező államok (USA, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország). A könyvtári kiadások GDP-arányában Dél-Korea vezet (0,31%), mögötte az Egyesült Királyság áll (0,21%), — Magyarország 0,10%-os GDP- arányával a középmezőny végén található (a fejlődő országok esetében az arány 0,002%). Ennél talán még kifejezőbb az egy főre jutó könyvtári költés, ami a vezető államok esetében eléri a 40-50 dolláros szintet (Magyarország: 6-7 dollár/fő).
– Hatalmas piacra tesz szert az e-tanulás: például az arizonai Phoenix Egyetemnek világszerte 170 ezer (táv)hallgatója van. A Fortune magazinban közölt rangsor, mely a száz leggyorsabban növekvő vállalkozást fogja át, negyedik és hatodik helyen e-tanulásra specializált vállalatot szerepeltet.
– A könyvtári szakértőknek növekvő szerepe lehet a digitális állományok feltérképezésében, értékelésében és közvetítésében. E szerep megvalósítása érdekében a könyvtári lehetőségeknek mindinkább állandóan és bárhonnan elérhető megoldásokat kell nyújtaniuk. Ezen kívül hallatlan nagy fontossága van a tudományos közlésmechanizmus új rendszerének kialakulásában: különösen a fontos tartalmak megőrzésében (repository).
– Hallatlan az angol nyelv dominanciája: személyi oldalról a világnépességen belül 5%-ot, a hálózatot használók közt 36%-ot képvisel e nyelv, viszont a hálózaton lévő tartalmak esetében aránya 68%-os). (SP)