A gyerekeket az elszenvedett éhezésük szövődményeként fellépő mentális problémákból eredő rossz viselkedésük miatt megbélyegzik a megértés és a probléma kezelése helyett, ami elkeserítő.
A Szocsoma link példája azt mutatja, hogy aki legalább a Facebookon keresztül látszik az egyik világban, könnyebben juthat segítséghez a másikból. (NB. Mark Zuckerberg nemrégiben egy ENSZ-konferencián arról beszélt, hogy a Földön mindenki számára elérhetővé kellene tenni az internetet, a világháló segítségével ugyanis milliók kerülhetnek ki a mélyszegénységből.) Anikó az úgynevezett Z generáció tagjait (digitális kor gyermekeit) megszégyenítő sebességgel közlekedik a neten: a Facebookon szervez, megvitatja a legégetőbb ügyeket, tudósít, kommunikál. Posztokat oszt meg az egyik világgal, adományokat a másikkal.
Úgy kezdődött, hogy Anikó segélykiáltásokra lett figyelmes a Facebookon. Olyan adományokért könyörgő felhívásokkal találkozott, amelyek súlyos nélkülözésről, reménytelen szegénységről, válsághelyzetekről szóltak. Útnak indult, hogy felkeresse a bejegyzések gazdáit. – Így kezdtem két világban élni – idézi fel Anikó, aki a borsodi kis falvakba és cigánytelepekre eljutva döbbent rá arra, hogy az országban két világ létezik párhuzamosan, és ezek teljesen el vannak zárva egymástól.
– Az átlagembereknek nincs világos képük arról, milyen az a másik világ. Nem is gondoltam, mennyire számít a közvetlen tapasztalat. Ha az ember nincs jelen, semmit nem tud a másik világról. Még azt is hiheti, nincs nagy baj Magyarországon. Pedig iszonyú nagy a baj.