Korábbi nyitóhírünk link kiváltotta Katalist-diskurzus során Petró Leonárd által javasolta Simone Kortekaas (az Utrechti Egyetemi Könyvtár információs és marketing igazgatója) előadását. Ebből néhány érdekes gondolat:
A felsőoktatás résztvevői egyre inkább a nagy ingyenes szakkeresőkből (pl. Google Scholar) és tudományos adatbázisokból (pl. Scopus, PubMed) vagy a Worldcat-ból indítják keresésüket — a könyvtári katalógus helyett. Ezért hosszas mérlegelés után megszüntették a katalógusfelületüket.
Érvek és ellenérvek:
1. Az elsőévesek integrált keresőfelületet kívánnak. — Ám a modern felfedezőeszközök sem tökéletes one-stop-shop, és a Google Scholar valamint a Worldcat igyekeznek átvenni e szerepet. Ugyanakkor a speciális adatokhoz továbbra is speciális adatbázisok kellenek.
2. Az elsőévesek csak a helyi gyűjteményben akarnak keresni. — A legtöbb, szabad weben keresett és talált anyag megtalálható helyben. A könyvek számára ugyanakkor más megoldások kellenek.
3. A saját felfedezőeszközzel nem függünk a nagy üzleti szolgáltatóktól. — Az eszközvásárlással ugyanúgy függésbe kerülünk (konfigurálás és fenntartás). Emellett számos szolgáltató van a felhőben (Google, Microsoft, OCLC, Elsevier stb.).
4. A használók kevésbé fogják látni a könyvtárt. — A könyvtár mára elvesztette elsődleges információforrás szerepét. És éppen a saját eszközöket nehéz a használók szeme előtt tartani.
Következtetések:
– a könyvtár hagyjon fel a saját keresőeszköz fejlesztésével, zárja le azt és összpontosítson az ellátásra
– a speciális gyűjtemény csatlakozzon az országos és nemzetközi kezdeményezésekhez
– gondoljuk át a könyvtár szerepét a tudományos információ szolgáltatásában.
Azt tapasztaljuk: az egyetemi könyvtár elvesztette szerepét az információ visszakeresésében. Éppen ezért a dokumentumellátásra összpontosítunk. (ref.: MG)