A tudásgazdálkodás talán egyik legpozitívabb és demokratikusabb példája a nyílt forrás alkalmazása. A szabad fejlesztés során igénybe vett hálózat kollektív intelligenciája ugyanis messze felülmúlja az egyes résztvevők tudáskészségét. Legismertebb példája a Linux szoftver, de a “Woochi” borkedvelők enciklopédiája, vagy a NASA Mars-kutatása is használ ilyen elvet. Sőt! A Prentice Hall kiadó olyan könyveket ad ki, amelyek bármilyen célra felhasználhatók, módosíthatók, terjeszthetők, a későbbi kiadások esetében pedig az olvasók javításait is felhasználják. Léteznek könyvtári kísérletek: a Gutenberg-projekt során önkéntesek százai gépelik be a klasszikusok mesterműveit. Léteznek nyílt forráskódú könyvek a jog, vallás terén is, és van ilyen szakácskönyv is.
— “Nyílt forráskódú” hazai könyvtári szakkönyv is készült, de ez az elképzelés gyakorlatilag megbukott. Érdekes lenne átgondolni, miért (MG)
A nyílt forrás elve: innováció, nem csak szoftverek világában
Régebbi hírforrás(ok): Infinit Hírlevél, No.226 (2003)