Az alapinformációk (nyitvatartási idők, szabályzatok stb.), valamint meghatározott információforrások iránti érdeklődés teszi ki a csevegő és az azonnali üzenetküldő szoftverek útján beérkező kérdések zömét, ezért célszerű — a könyvtárakat sújtó költségvetési megszorításokat is figyelembe véve — a beszélgető robotok (más néven virtuális közvetítők) alkalmazása. Ezek a mesterséges intelligencián alapuló, felhasználóbarát alkalmazások az online használónak az önkiszolgálás lehetőségét biztosítják, és már számos üzleti és kormányzati alkalmazásban sikert arattak. A beszélgető robotok képesek arra, hogy a természetes nyelvi feldolgozás révén az ügyfelek széles köre számára testre szabott és helyes információ nyújtsanak.
A természetes nyelvi feldolgozásra felkészített beszélgető robotok lehetővé teszik, hogy a felhasználók úgy kérdezzenek, mintha emberi lényekkel állnának szemben. A beszélgető robotok ugyanakkor mindig türelmesek és udvariasak, nem zavarja őket a nagy forgalom, a goromba ügyfelek vagy az ismétlődő kérdések. Névtelenek, ami felbátorítja a szégyenlős felhasználókat és azokat, akik úgy gondolják, hogy butaságot kérdeznek. Mindezzel a tájékoztató szolgálatok marketingjét is jól szolgálják.
A szerzők több beszélgető robot főbb jelmezőit is bemutatják, kezdve az 1966-ban ‘született’ ELIZA pályafutásán keresztül egészen az olyan, ma is működő robotokig, mint az Emma (új nevén infoTabby link és a Pixel (link (Beszélgető robotok a könyvtárakban, ref.: Koltay T.)
Humanus