Változások az olvasói igényekben — tömegkultúra, globalizáció és a minták

Nem friss hír, de jó tudni…
Az ‘intelligens’ könyvek sorsa manapság sokkal nehezebb, mint akár néhány évvel ezelőtt: egyre csökken az olvasótáboruk. Akad, aki a kulturális paradigmaváltásban látja ennek magyarázatát — amely a piac és a tömegkultúra felé sodorja a potenciális olvasókat –, mások a globalizációval, a világháló megnövekedett szerepével magyarázzák a változást. Abban minden komoly könyvkiadó egyetért, hogy a csekély számú célközönséggel bíró könyveket is meg kell jelentetni; azt a verseskötetet, amely nagyjából ötszáz olvasóra számíthat, éppen úgy, mint azt az irodalomelméleti esszékötetet, amelynek talán csak két-háromszáz vásárlója lesz.
Kérdés, kell-e komolyabb állami szerepvállalás a könyvkiadásban. Morcsányi szerint ‘isten ments’, Mészáros viszont úgy véli, szükség lenne rá, legalább ahhoz, hogy a legfontosabb helyekre eljussanak a könyvek. A Márai-program — amely a könyvtárak és a kiadók számára nyújt állami támogatást — hamarosan véget ér. De állami szerepvállalás nemcsak pénzben lehetséges: nagy különbség, hogy egy kormányfőt futballmeccsen vagy könyvvel a kezében fényképeznek többször. Fontos az állam szerepe a magyar szépirodalom külföldi megismertetésében is; a megszüntetett (illetve csökkentett munícióval a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz csatolt) Magyar Könyv Alapítvány a Balassi Intézet Publishing Hungary nevű projektjével közösen vállal oroszlánrészt ebben.