Morális szürke zóna — és annak megítélése

Morális szürke zóna: a szervezet hallgatólagosan lehetővé teszi munkatársai számára, hogy megtörjenek bizonyos szabályokat. Ha ezek a fennálló rend megbomlása nélkül helyeződnek hatályon kívül, a beosztottak és vezetők közötti kimondatlan paktum lehetővé teszi a szakmai identitás és a szervezet céljainak elérését. A morális szürke zónák a bizalmon alapulnak. Tesztelik a középvezetők képességeit a bizalommal való visszaélések elkerülésében. Erős szakmai közösségeknek megvannak a kimondatlan irányelvei a morális szürke zóna biztosítására. A vezetői engedékenység a vezetői eszköztár része, és akár életet is menthet. Általa valamennyire csökken a szervezeti kontroll, illetve a beosztottak feletti vezetői hatalom. (Pl.: az eladók félretesznek nekik tetsző árukat, megvárva az árleszállítást, amikor is saját célra megvásárolják.) E zóna lehetővé teszi a munkatársak és vezetőik számára a hivatalosan tiltott, ám a gyakorlatban még tolerált eljárások körültekintő és rendszeres alkalmazását. Akkor jelenik meg, ha a szervezeti normák ismétlődően sérülnek a felettesek hallgatólagos tudomásával. A szakemberek szakmai identitásukat építik e szürke zóna segítségével is. A szürke zónák léte és azok változása hozzájárulhat egy szakmai közösségen belül a megkülönböztető jegyek alakításához. Nem minden elemük van a morális határon belül. A választóvonalak meghúzását nem a beosztott és felettese, hanem nagyobb közösség határozza meg. Ehhez szükséges a környezet ismerete, az érintettek kikérdezése, mely azonban esetükben akár elbocsátáshoz is vezethet, ha a szervezet ragaszkodik a szabályok betű szerinti alkalmazásához. Minden ember tud példákat hozni a munkáját illető morális szürke zónákra. (ref.: MG) – F: What’s good about quiet rule-breaking? : Q&A with Michael J. Anteby. In: Harvard Business School (Febr. 17, 2009)
— Ismer az információs és könyvtári szolgáltatásban morális szürke zónákat? Írja meg; a KIT összefoglalva szívesen közli azokat! (MG)