A fejlett európai országok többségében az információhoz való hozzáférés joga, az ingyenes könyvtárhasználat magától értetődik. Ennek ellenére a könyvtárak több mint 80%-a beiratkozási díjat fizettet az olvasói kártyákért. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak fizetős és ténylegesen ingyenes szolgáltatások. A fizetés mellett kardoskodók szerint az, amiért pénzt kell kiadni, többet ér, nagyobb megbecsülésben részesül, jobban vigyáznak rá az emberek. Természetesen feltehetjük a kérdést: az ingyenes könyvtárakban kevesebb az olvasói hely? Kevesebb az internet-hozzáférés? Nagyobb a belső terek, eszközök elhasználódása? Nincs erre vonatkozó, bizonyító erejű tényanyag. Arra viszont igen, hogy a ‘fizettem, tehát jogom van azonnali kiszolgálást kapni’ sztereotípia erősen tetten érhető a felhasználók viselkedésmintáiban.
A franciaországi gyakorlat azt igazolja, hogy 15 euróba kerül egy teljes árú olvasójegy, vagyis körülbelül 10 eurót kell átlagban fizetniük a könyvtárhasználóknak. Mit is jelent ez a könyvtári szolgáltatások összes fenntartási költségeit illetően? Egy képzeletbeli, 20 ezer lakosú városra vetítve, ha a lakosság 18%-a fizetős könyvtárhasználó, akkor évi 35 ezer euró folyik be az olvasójegyekből a könyvtár kasszájába, miközben a könyvtár és szolgáltatásainak fenntartása évi 447 500 euróba kerül.(ref.: Pajor E.)
Humanus