Az emberek nem szeretnek kudarcaikról beszélni, és ez különösen igaz, ha valamilyen félresikerült könyvtári technikai újításról van szó. Az innováció mindig úttörő vállalkozás, és néha későn derül ki, hogy tévútra kerültünk. A technikai újítások emellett igen sok pénzbe és fáradságba kerülnek, s ha valamilyen ok miatt nem sikerülnek, még az éves beszámolóba sem kerül be ez a tény. A bakikról tehát hallgatunk, pedig a hibákból is tanulunk, és jutunk el a jó megoldásokhoz.
Napjaink egymillió dolláros kvízkérdése, hogy az új Könyvtár 2.0-ás technológiák például a nyertesek vagy a vesztesek közé kerülnek-e majd. Könyvtárba valók-e az úgynevezett ‘társas technológiák’, a wikik, blogok, a Facebook, a YouTube és a virtuális világok (pl. a Second Life) vagy sem? Az egyetemi könyvtárban dolgozó tájékoztató könyvtáros számára használható-e a Facebook? A válasz itt egyértelműen nem, mivel ebben a környezetben professzionális, nem pedig személyes kapcsolatok kiépítésére van szükség. (Ne feledjük, a technikai újdonságok csupán eszközök: a forma és a funkció elemzése után dönthető csak el, hogy alkalmazhatók-e a könyvtárban.) A továbbiakban három tanulságos kudarcáról számol be a szerző, a Montclair State University Library munkatársa. (ref.: Murányi L.) In. Könyvtári Figyelő, 2008/4.
A technológiai innováció kudarcai
Régebbi hírforrás(ok): Manci: link