Kapásból nem tudtam eldönteni, amikor a kolléganő rámutatott az UEFA egyik munkatársára az ICKM johannesburgi konferenciáján: az ő előadására megy be. Igen, a Tudástermelő és megosztó környezet megteremtése a sportmenedzsmentben (An environment to create and share good knowledge practices in sport management) címmel a lausanne-i André Boder tartott előadást.
Mindez azért jutott eszembe, mert egy hazai dékán ismerősöm a könyvtárak reménytelen állapota mellett érvelt, mondván: nem lehet velük mit kezdeni. Észrevételeztem, hogy ha már megvan a tárgyi és kapcsolati infrastruktúrájuk, akár hasznossá is tehetik magukat, ha célcsoportjaik életébe ártják bele magukat; azzal foglalkoznak, ami ‘ügyfeleiket’ sikerre vihetik. S ebben végül is kiegyeztünk. A svájci előadó taglalta, hogyan lehet a versenysport különféle területein (sportegészségügy, jegymenedzsment, létesítményfenntartás, utánpótlásnevelés stb.) tényező a tudásbróker, aki szakadatbázisokkal, a meglévő jó gyakorlatok összegyűjtésével, feldolgozásával és szétsugárzásával, formális és informális kapcsolatok mentén növelni a sportszervezői munka hatékonyságát. Érdemes eltűnődni azon, hogy nagy hangsúlyt helyezett az ügyfelek által legkönnyebben felfogható videó oktatási anyagokra és személyes tapasztalatcserékre, mint információ- és tudásszolgáltatásra. Példákkal bizonyította: ha az információs szakembernek sikerül ügyfeleinek értékláncába beépülnie, nélkülözhetetlenné teszi önmagát.
A konferencián vasútnál, önkormányzatoknál, befektetési tanácsadóknál, kórházaknál, egyetemeken, kormányzatnál, autóiparban stb. dolgozó szakemberek számoltak be tudásmenedzsment-tapasztalataikról. (MG)