Több e-könyvre kérnek ISBN-számot Magyarországon, mint Nagy-Britanniában, ami az iparág aktivitását biztosabban jelzi, mint a tényleges, fizetőképes keresletet. Az e-könyvet egész Európában sújtó magas áfa elleni lobbizás is nemzetközi méreteket öltött.
Sajtótájékoztatót tartott a nemrég alakult Publio Kiadó abból az alkalomból, hogy beindítja szamizdattevékenységét. A szovjet időkből származóan inkább pejoratív hangulatú kifejezés angol tükörfordítása, a ‘self-publishing’ lényegesen trendibb a magyar ‘szerzői kiadás’ száraz szakmaiságánál is. Kerekes Pál, a kiadó igazgatója a tájékoztatón ismertette, hogy tavaly az Amazon 100 legsikeresebb kiadványa közül 18 szerzői kiadású volt, ami a self-publishing népszerűségét, ebből következően a nem is olyan szűk réspiacként értékelhető életrevalóságát bizonyítja.
A nyomtatott könyvek értékesített darabszáma csökken, a (pénzért megvásárolt) e-könyveké meg nő, ami akkor is jelzi az irányzatot, ha az előbbieken elért árbevétel Magyarországon sok nagyságrenddel magasabb, mint az e-könyveké. Nem meglepő, mert a legtöbb klasszikus mű Magyarországon ingyenesen elérhető. A MEK statisztikája szerint a leggyakrabban letöltött mű a ‘Magyar helyesírási szabályok’, amelyet Gárdonyi Géza ‘Egri csillagok’ című regényének különféle kiadásai követnek.
A Publio Kiadó ugyanúgy 30 százalékot von le a bevételből, mint az Amazon Kindle Direct Publishing nevű szamizdatszolgáltatása. Kívánságra, megfelelő térítésért ki is nyomtatják a művet, a HVG Press nyújtja a ‘print-on-demand’ szolgáltatást.
Bár hivatalos magyar statisztikák nincsenek, érzékszervi megfigyeléssel azt tapasztaltuk, hogy az idén többen olvasnak e-könyvet a tömegközlekedési eszközökön, mint tavaly. Közülük több az okostelefont, mint az e-könyv olvasót használó — ami egyébként megfelel az amerikai felmérések eredményének.
IT Business