A legtöbb norvég közkönyvtárban a katalógus (a családi ezüst) elkülönül a könyvtár weboldalától. Joggal kérdezheti a használó: míg az Amazonon keresek, mindig megtalálom, amit akarok és még valamivel többet is. Miért nem igaz ez a katalógusokra? A Pode projekt keretében először elkészült egy útvonaltervező és zenei mashup, amelyekhez az adatokat a könyvtári katalógusból nyerték ki, majd kiegészítették más forrásból származó információkkal. Az útvonaltervező a GeoNames földrajzi neveire mutató csatolással információt keres az országról, a fővárosról, a hivatalos nyelvről, az időzónáról vagy a helyi valutáról. Ezen adatokat felhasználva további releváns adatok nyerhetők ki a katalógusból (nyelvkönyvek, útikönyvek, filmek, irodalmi művek). A zenei alkalmazás a Last.fm-en megjelenő ajánlásokkal gazdagítja a zenei katalógust. Egy előadóra való kereséssel a zenei albumok mellett DVD-k, zenei díjak, könyvek is megjelennek, sőt a Last.fm alapján a hasonló előadók listája is. A külső és a belső adatok közötti kapcsolatokkal a felhasználók több információhoz jutottak, így kedvezőbb tapasztalatokat szereztek az OPAC használata során. A katalógusban néha a túl sok találat jelent problémát, amikor egy-egy népszerű szerzőnél a sok kiadás miatt az általa írt műveknek a sokszorosa jelenik meg. (Az Oslói Városi Könyvtár katalógusában Knut Hamsunre keresve közel 600 találat jelenik meg, pedig a szerző összesen csak 40 könyvet írt). Abból indultak ki, hogy amikor valaki egy könyvet keres, akkor jobban érdekli a cím, mint a kiadás. Erre a problémára az FRBR (Functional Requirements for Bibliographic Records = Bibliográfiai Rekordok Funkcionális Követelményei) modell jelentette a megoldást… (ref.: Tóth M.)
Humanus