Mennyire összetett a könyvtárosok tudása — azaz: mennyire versenyképesek?

Minél sokszínűbb a tudás egy országban, annál jobban virágzik a gazdasága. Ezt a magától értetődőnek látszó tételt támasztották alá külkereskedelmi adatok elemzésével, és ábrázolták terjedelmes világatlaszban két tekintélyes amerikai egyetem, a Harvard és az MIT kutatói. Újdonságnak tekinthető az a megállapításuk, hogy a tudás szerkezete jobban befolyásolja a versenyképességet, mint például a kormányzás színvonala, az iskolázottság átlagos mértéke vagy egyes gazdasági mutatók. A tanulmány szerzői azt állapították meg, hogy — a nyersanyagforrások mellett, már ahol vannak belőlük számottevő készletek — e kollektív tudás sokrétűsége határozza meg a legerősebben a nemzetgazdaságok teljesítményét. A két kutatóegyetem rangsorában Magyarország a 14. helyezett (a kelet-európai és közép-ázsiai régióban a harmadik, Csehország és Szlovénia után). Az Egyesült Államok a 13. helyre került. Az olyan országok esetében, amelyek tudásbázisa már fejlett, de ezt még nem tükrözik a bevételeik, Hausmann csoportja gazdasági fellendülést vetít előre. A legnagyobb konjunktúrát néhány most még kevésbé fejlett ázsiai és kelet-európai országban — mindenekelőtt Kínában és Indiában — várják, ebben a tekintetben Magyarországot a 22. helyre sorolták.