A múlt heti Könyvtáros teadélután sorozat találkozóján, a SOTE Központi Könyvtárban esett szó az orvosi terminológiából érkezett evidencia alapú döntéshozatalról. Horváth Zoltánné prezentációjában rámutatott arra, mi köze ehhez a könyvtárosoknak.
— Az egyes beteg kezelése során hozott igazoltan helyesnek bizonyult döntések az elérhető legjobb tapasztalatokon — evidenciákon — alapulnak, ezért bizonyítékokon alapuló orvoslásnak (evidence based medicine) nevezzük. Ezeken alapul a ‘best practise’, vagyis jó gyakorlatok közzététele mintatárakban, szemle- és esettanulmányokban, valamint számos más tényanyag (pl. SCT – kontroll mérések és vizsgálatok). Először a British Medical Journal egyik cikkében elemezték a megnevezést a modern klinikai gyakorlat és az orvosképzés vonatkozásában (David Sackett, Evidence based medicine: what it is and what it isn’t = BMJ 1996; 312:71-2,) mint a kezelési és vizsgálati döntéshozatal során az előzőekben legjobban igazolt eljárások megfontolt alkalmazásának leírását. Az orvosláson kívül más szakterületeken is használják (pl. oktatás, mérnöki tudományok, statisztika stb.), és a tudásmenedzsment gyakorlatára is alkalmazható (jó gyakorlatok, tudás kodifikálás, benchmark stb.)
A könyvtári információs szolgáltatásokban a bizonyítékok forrását az adatbázisok, szintézisek és szemle dokumentációk jelentik, amelyek az esetek leírását tartalmazzák. A kinyerés eszközei:
– a keresési filterek stratégiai alkalmazása, amelyek elvezetnek a megfelelő információhoz
– a könyvtáros, aki mentorként együttműködik a szakszemélyzettel a stratégiai keresésben és webtartalom-szerkesztőként elhelyezi a könyvtári portálon a szintetizált és szemlézett információkat vagy legalább azok linkjeit.
Horváth Zoltánné