Magyarországon a szegénységi arány mind a férfiak, mind a nők esetén alacsonyabb, mint az EU országok átlaga. A tartós munkanélküliségi ráta hazánkban az elmúlt 20 évben 2 százalékról 4,2 százalékra emelkedett, folyamatosan elmaradt ugyanakkor az uniós átlagtól. 2009-ben Magyarországon — hasonlóan az EU adataihoz — a nők 17,5 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak. Az oktatásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya csökkenő, ugyanakkor 2001 óta magasabb, mint az EU országok átlaga. Az élethosszig tanulásban résztvevők aránya (2,7 százalék) az elmúlt évtizedben szinte egyáltalán nem emelkedett, így 2009-ben is messze elmaradt mind az EU 9,3 százalékos átlagától. Magyarországon az időskorúak foglalkoztatási aránya az EU tagországok közül az egyik legalacsonyabb. Magyarországon az elmúlt mintegy 10 évben a GDP 0,3-0,4%-át fordították az idősek ellátására, az EU tagországokban ennél 0,12 százalékponttal többet. (HVG)
— A kormány által több helyen beharangozott februári szerkezeti reformok — az eddigi hírek szerint — jelentős részben a szociális juttatások visszavágásán alapulnak. Ezen intézkedések újra jelentősen megnövelhetik az átlagos szegénységi rátát. Különösképpen a gyermekszegénység mértéke válhat drámaivá, amely már most is jóval magasabb az átlagos szintnél: 2008-ban 20 százalékos volt. Ezek hatását a családi adózás bevezetése aligha semlegesíti, hiszen akiknek érdemben többletjövedelmet jelent, azok eddig sem számítottak szegénynek. … Ferge Zsuzsa szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy — mivel a segédmunkások jó része már elvesztette a munkáját –, a most várható elbocsátások az alsó középosztályt fenyegetik, többek között az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat. Ha ezeknek az embereknek a munkahelyük elvesztése után rövidül a munkakeresési támogatás időtartama, gyorsan olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy minden munkát kénytelenek elvállalni. Ez súlyos csapás lenne a magyar középosztály megerősítését hangoztató programoknak — hívja fel a figyelmet Ferge.