Asbóth László BOBCATSSS-en elhangzott előadásáról szóltunk előző számunkban, de érdemes visszatérni a témára.
Zöld könyvtárakat nem csak építeni, hanem a régi épületek átalakításával is létre lehet hozni. Ez a kisebb könyvtárak esetében célszerűbb, mivel — hála az Unió ezirányú törekvéseinek — lassan érdemesebb pályázatokra jelentkezni, mint várni, hogy az önkormányzatok vállalják a költségeket. Ide tartozhat a Klímabarát Intézmény Program, vagy pedig a KEOP ‘pályázat-gyűjtemény’, de természetesen az alapos kutatást végzők továbbiakat is találhatnak.
Hogy legyen elképzelésünk az átalakítás mértékéről, egy elméleti átalakítást mutatott be egy 12 ezer fős kisváros könyvtárával kapcsolatban. A kőszegi könyvtár éves fenntartási költsége 6,5 millió Ft, melyet a következő fejlesztések segítségével csökkenteni lehetne:
– Napelem-rendszer: 12 792 250 Ft
– Napkollektor 338 000 Ft
– Nyílászáró-csere: 2 850 000 Ft
– Vízrendszer: 282 240 Ft (évenkénti pluszköltség 12 240 Ft)
A befektetés mértéke 16 262 490 Ft lenne. Ez egy kisvárosi könyvtár esetében nagy összegnek tűnhet, de megfelelő források felkutatása után (támogatók, pályázatok) fedezhető lenne. Ez a befektetés évenként 2 298 000 Ft megtérülést eredményezne, mely a 8. évben már pozitív mérleget mutatna.
Fontos az átépítés előtt a megfelelő vizsgálatokat elvégezni, melyek felmérik az épület állapotát, a környezetet, a saját munkaerő ‘fejlesztését’, és nem utolsó sorban az olvasókör hozzáállását.
Természetesen az átalakítással nem ér véget a vállalkozás: a korszerűsítésre támaszkodva olyan információs pontot is létre lehetne hozni, mely segíti az érdeklődőket, és ezen felül elősegíti a közösségi, vagy éppen egyéni kezdeményezéseket a zöld technológiák
alkalmazásával kapcsolatban.
Asbóth László