Előző lapszámunkban szóltunk a BGF PSZK új, zalaegerszegi könyvtáráról. A projekt informatikai vezetőjét a KIT az egypultos rendszerről kérdezte; miért jó, mit szólnak hozzá a használók és könyvtárosok, s honnan az ötlet?
Szabó G. Tibor: Sok könyvtárban értelmetlen a kölcsönzést és tájékoztatást elkülöníteni, hiszen a refkérdések többségét már az első checkpointnál felvetik az olvasók (ami többnyire a kölcsönzőpult), innen kellene küldözgetni őket máshoz. A tájékoztató munkatárs – szaktudását tekintve, de besorolási béren és járulékain ‘mérve’ is – túl drága ahhoz, hogy elrejtsük az olvasóteremben és az ‘olvasóforgalmi főútvonaltól’, azaz a tájékozódásra vonatkozó igények felmerülésének tipikus helyszínétől távolabb tevékenykedjék. Az elkülönítés mellett sokszor elhangzó érv, hogy a tájékoztató kutatómunkája elmélyült tevékenységet, zavartalanságot igényel. Valójában a szigorú összpontosítást és elkülönülést igénylő tájékoztató feladatok száma és időtartama viszonylag csekély (ütemezhető, és osztott munkaszervezetű könyvtárban jól elválasztható az egyéb munkafeladatok ellátásától)! Továbbá alapelvnek kell(ene) lennie, hogy az olvasó sohasem ‘zavaró tényező’ — a rendszer érte működik, az olvasószolgálati munkatársaknak pedig biztosítaniuk kell, hogy a rapid tájékoztatás ugyanolyan használói komfortot biztosítson, mint az időigényesebb feladatok megoldása. Ezt a koncepciót vállaltuk fel a könyvtár 2006-os és később a TIOP pályázat keretében történő újratervezésekor.
Épp a KIT-ben olvastam legutóbb a HR-t egyesítő törekvésünkre igazolást: ‘Nagyon is kell a digitális kor hallgatójának az újra kitalált könyvtár. 2.’ link ‘A NCSU könyvtárában egy kiszolgálópont létezik (pl. tájékoztatás, kölcsönzés). Ez az elrendezés takarékoskodik a használók idejével és a kiszolgáló személyzettel is. E módszer terjedőben van.’
Szabó G. Tibor ; KIT