A vállalat tarifabevétele mintegy 60 milliárd forint, ekkora összeg folyik be a jegyek és bérletek eladásából. A magyar állam normatív támogatásként évente 32 milliárd forintot folyósít, a fővárosi önkormányzat pedig az utóbbi években 10 milliárd forint tőkepótló támogatást biztosított számára. De ez a pénz nem fedezi a BKV költségeit, ezért mintegy 30 milliárd forintos hiánya keletkezik minden évben. Most, karácsony előtt a kormány és a fővárosi önkormányzat vezetői megegyeztek, hogy erre az évre 28 milliárdos pótlólagos támogatást folyósítanak, így 2010-ben a hatvan milliárdos saját bevétellel szemben 70 milliárdos állami támogatás áll. Ez azt jelenti, hogy 1 forint tarifabevételhez az állam és az önkormányzat közösen 1,1 forintnyi közpénzt tesz hozzá. Vagyis a 320 forintos vonaljegy valójában 660 forintba kerül, ami őrületesen magas összeg. De a BKV-nak még így sincs forrása arra, hogy például új buszokat vásároljon. A magas jegyár és a hihetetlen összegű dotáció azt tükrözi, hogy a közlekedési vállalat gazdaságtalanul működik, olyan költségeket cipel magával, melyek egy normális országban elképzelhetetlenek. Óriási összeget, 60 milliárd forintot tesz ki a foglalkoztatás költsége, ami a bérköltséget és a közterheket jelenti. A BKV saját bevételeiből csak a nettó béreket tudná kifizetni, további 32 milliárdot jelentenek a bérekre rakódó járulékos költségek, a személyi jövedelemadó és a közterhek. Erre elég csak – szinte fillérre pontosan — a normatív állami támogatás.
HVG