Magyarország előkelő pozíciót mondhat magának a tudományos cikkek írásában. Nálunk készül ugyanis a legtöbb tudományos közlemény, ha a költségekhez viszonyítjuk a “termelést”… A cikk Kroó Norbert egyik előadását szemlézi. “A diszciplináris (egyetlen tudományágra kiterjedő) megközelítéseket a transzdiszciplináris szemlélet váltja fel. A hierarchikus tudástermelői körök pedig szövevényes, sokágú és összefonódó hálózatokká alakulnak át. Eddig főleg az egyéni kreativitáson volt a hangsúly, a jövőben azonban a csoportos kreativitás lesz a döntő. Persze az egyén szerepe továbbra sem lesz elhanyagolható Kroó szerint: a csoportok ugyanis általában egy-egy kiemelkedő személyiség köré épülnek.” “Az ezer munkavállalóra jutó kutatók számát tekintve is óriási a lemaradásunk, hiszen az USA-ban ez 7,4, Japánban még ennél is nagyobb (8,5), míg az EU-ban 5,1. Magyarországon pedig mindössze 3,2. Ha Magyarország néhány innovációs mutatóját hasonlítjuk az Európai Unióhoz (2002-es adatok szerint), akkor is kedvezőtlen képet kapunk: míg a beáramló külföldi tőke az EU-átlag másfélszerese volt nálunk, s ez volt egyetlen kifejezetten pozitív mutató, addig gyakorlatilag a kockázati tőke meg sem jelent a high-tech cégekben itthon, a szabadalmak száma a töredéke az EU-átlagnak.”
Amiben a magyar tudomány világelső…
Régebbi hírforrás(ok): Geographic.hu, okt. 23., link