Sok könyvtár van, amely még az elektronikus (pl. vonalkódos) kölcsönzés bevezetése előtt áll. Ezért talán érdemes átgondolkodni, hogy mennyibe kerül az, ha a könyv külső borítójára, belső borítójára, vagy pl. a szennycímlapra kerül a matrica. Amennyiben forrásaink a könyvtárban korlátozottak (ilyen bizonyára néhol előfordul ;-), érdemes a hatékonyabb módszert megkeresni. Amennyiben a vonalkódos matrica a könyv belsejébe kerül, akkor a könyvet a kölcsönzéskor ki kell nyitni, amely kézbevételenként kb. 1 plusz másodpercet jelent. A külső borítón azonos helyen (pl. az alsó éltől 0,5 cm-re) elhelyezett matrica kódjának leolvasása nem igényli a plusz 1 másodpercet, sőt, az időráfordítás tovább csökkenthető, ha a dokumentumot egy arra megfelelő sín mentén lökjük tovább a vonalkód-olvasó előtt. A dokumentumonként megtakarítható tranzakciónkénti egy másodpercek egy évben akár egy hétnyi munkaidőt is kitehetnek. A matrica kopása gyakorlatilag elhanyagolható; és ritka az a dokumentum, amely “élete” során 10-15-nél többször esik át kölcsönzésen. (MG)
Related Posts
Mit néznek a férfiak az interneten?
- KIT Hírlevél
- March 19, 2014
Sport, autók, erotikus tartalmak és a hírek a férfiak kedvencei az interneten. A Gemius utánajárt, mely tematikus kategóriákba tartozó weboldalak élvezik a legnagyobb érdeklődését a […]
Internet — Dél-Korea a leginkább bekapcsolódott ország
- KIT Hírlevél
- September 22, 2004
A dél-koreai háztartások mintegy háromnegyede már szélessávú gyors internet- eléréssel rendelkezik, Dél-Korea magasan a leginkább ‘internetre kapcsolódott’ országa a világnak. – F: szept. 17. Régebbi […]
Kincseket rejt a vásárhelyi Bethlen gimnázium könyvtára
- KIT Hírlevél
- October 31, 2007
Hódmezővásárhely – Ritka és különleges könyvekkel büszkélkedhet a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium. A patinás intézmény bibliotékája két és fél évszázados múltra tekinthet vissza. Simon […]