A szakmai nyilvánosságról
A KIT-tel kapcsolatos, pl. a megrendelőszám-emelkedésben és személyes visszajelzésekben mért bizalom arra készteti a szerkesztőket, hogy más források által nem közölt információkkal is szolgáljon. Teszi ezt úgy, hogy szemlélete egyszerre a könyvtári-információs világon belüli és kívüli; használói, könyvtári és fenntartói. A könyvtári rendszeren belüli információk beszerzése azonban gyakran akadályokba ütközik. Pl.:
– Sokan csak ‘homályos folyosókon’ osztják meg a mások figyelmére kimondottan igényt tartó, első kézből származó információt, de nevüket nem vállalják, mert félnek az esetleges következményektől. – “Tudod, én közalkalmazott vagyok, és: ismered a realitásokat.” Forrás nélkül a hír pedig nemigen közölhető.
– Gyakori felvetés, hogy egyébként megjelent, vagy elvileg elérhető anyagokból azért nem lehet idézni, mert valakik megsejthetik, hogy ki által jutott a KIT-hez az anyag, és annak rossz következményei lehetnek. – “Elmondom, megmutatom, de nem írhatod meg!”
– ‘Hirtelen puhábban szorított kézfogásban’ (vö.: Illyés Gy.: Egy mondat a zsarnokságról) is része van a szerkesztőnek, mikor a hatékony együttműködések hirtelen lezárulnak egy rövid telefonnal, emaillel, vagy a hírek szótlan elmaradásával.
– A ‘kiragadott idézetek’ veszélyeire is gyakori a hivatkozás. Pedig a hírműfaj jellegéből adódóan és szükségszerűen kiragadás; nem lehet nem kiragadni, ugyanis irreális a teljes témakörnyezet bemutatása. A megtévesztés elkerülése érdekében a KIT-szerkesztők ügyelnek arra, hogy segítsék a forrásdokumentum visszakereshetőségét – lehetőség szerint egyetlen kattintás által; megadva a lehetőséget, hogy bárki utánanézzen akár az esetleges szerkesztői szubjektivitásnak. Volt, hogy egy évig is visszatartott a megrendelő egy közpénzből készített felmérési anyagot azzal az indokkal, hogy az nem a teljes képet mutatja, illetve, hogy az esetleg félreérthető. A közpénzből készült szakmai felmérések jegyzéke nem nyilvános; tartalmukhoz való hozzáférés gyakran igen nehézkes.
– KIT-szerkesztőnek küldött kritikai észrevételeket a KIT szívesen megosztja, de többször előfordult, hogy a levélíró ezt kifejezetten megtiltotta (mármint a KIT-ben a KIT-kritika közlését(!).
– Szakmai projektek lezáródása előtti híreket szintén nehéz szerezni: a legtöbben csak a projekt lezárultával nyilatkoznak, vagy akkor sem, pedig a korábbi közlés által van remény a párhuzamos munkák végzésének csökkentésére. Az egyes projektek eredményességi és hatékonysági kutatói pedig fehér hollónak számítanak.
A KIT nem kívánja kellemetlen helyzetbe hozni információforrásait, és igyekszik elkerülni veszélyeztetésüket. Belső feljegyzésen tartjuk nyilván azokat a személyeket, illetve forrásokat, akiket ill. melyeket – saját kifejezett kérésükre -nem hivatkozhatunk, ill. idézhetünk. Ezzel akaratunkon kívül korlátozzuk az információáramlást, a vélemény nyilvánosságát. A KIT célja azonban változatlanul a nyilvánosság határainak módszeres tágítása. (A fenti megjegyzések a közszférában illetékes információs forrásokra vonatkoznak, az azon kívüliekre a felsorolt jellemzők nem merültek fel.)