És hol vannak a nagyapák?

Úgy látszik, az idénre is megmaradtak az őszi könyvtári hét kommunikációs anomáliái. Hiába, a kommunikáció is egy szakma. A ‘nagyi’ aktuális könyvtári szlogenbe illesztése szerencsésebb, mint a tavalyi ‘tini’-é, már csak azért is, mert kevésbé válogatós csoportot céloz. Az ezüst-generáció, a szépkorúak, nagyszülők nemzedéke stb. azonban nem csak nagyanyákat, hanem náluknál veszélyeztetettebb nagyapákat is jelent (vö. pl.: kb. 9 évvel korábban halnak meg). Az aktuális szlogen azonban őket nem támogatja. Súlyosabb, ha a kommunikációban a nagyi az unoka-kontextust is kevés kivétellel kisajátítja. A könyvtárat és az olvasást tekintve a férfiak általában is hátrányos helyzetűek. Nyugaton több példa is van a fiúk, férfiak megszólítására, literációs hátrányaik csökkentésére. Vagy lehet, hogy a következő ősszel ők lesznek a célcsoport? Mondjuk: Pasik, taták, irány a könyvtár! 😉 (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a programok között van olyan, amely név szerint is megszólítja a nagyapákat, illetve a projekt főoldala link fele-fele arányban mutatja a nemeket.
Érdekes emellett, hogy az ‘Összefogás’ kifejezés háttérbe szorult a ‘Könyvtári vasárnap’ kifejezéssel szemben.
— Korábbi kommunikációs anomáliák az Összefogás-rendezvényekről: 2008. Hiszik naivan, hogy ilyen az élet — Országos Tini Könyvtári Napok link , 2007. Összefogás és (sajtó)visszhangja link , 2006. Gondolatok az Összefogásról link

Hírforrás:
MG