(Beszámoló az IFLA-kongresszusról) Emlékezetes volt Chile parlamenti könyvtárosainak előadása: parlamentjük egyszercsak elhatározta, hogy ‘közelebb akar kerülni a néphez’, s e cél érdekében mozgósította könyvtárát. A könyvtár képzéseket, gyerekeknek játékokat szervez, melyek során a kritikus gondolkodásra, a dolgok több nézőpontból való megvizsgálásának fontosságára oktatják őket. Videó interjúkat készít a képviselőkkel. Egy egy hírről például mindig több forrásból is mutatnak nekik cikkeket. A könyvtárban 10 fős csoport válaszol a lakosok kérdéseire, és 15 fős csoport foglalja össze a jogi ügyeket. Egy kérdésre válaszolva az előadó elmondta, nem, nincs stratégiai tervük. Adaptívan gondolkodnak, együttműködéseket keresnek, mindent kipróbálnak ami eszükbe jut — s ami bejön, arra fordítanak később nagyobb erőforrásokat. Régebbi anyagok digitalizálásába (a szövegek korrektúrázásába) az olvasókat is bevonják a Wikisource nevű eszköz segítségével — nyugdíjasoknak napi egy-két óra jeligével — ami bizalmat jelent a közösség és a 2.0 felé. Egy idézet az előadótól: ‘A fő nehézségünk nem az, hogy modernek legyünk, hanem az, hogy megoldjuk azon konfliktusokat, melyeket a mordernség a hagyományos értékekkel szemben generál.’
— Magáról a beszámolóról: nem emlékszem, hogy konferenciáról ilyen gyorsan, széles körben, lényegre törően és részletességgel érkezett volna beszámoló. Úgy tűnik, a mostani kiutazó ezesetben hatékonyan használta fel a MKE által megelőlegezett bizalmat. Hasonló keretből legközelebb csak ilyen jelentkezőt érdemes kiküldeni. A válság amúgy is jó alkalmat teremt a perspektivikus takarékosságra. (MG)
Andris, az informatikus/könyvtáros/ember